Rólunk » Mogürt cégtörténet
1945 februárjában, a budapesti harcok befejezése után újjászerveződött a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumon belül a X. Közúti Gépjármű Ügyek osztálya.
A háborúban megsérült, hátrahagyott járművek összegyűjtésére 1945. június 12-én megalakult a Gépjármű Roncsgyűjtő és Építő Központ. (Alapítói a Gépjármű Iparosok és Kereskedők Szabad Szervezete, a Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetsége, a Közhasználatú Gépjárművállalatok Országos Egyesülete és a Cordiatic Magyar Gumiabroncs Rt voltak.)
A Központ munkáját a 6000/1945 KKM rendelet támogatta, mely előírta minden gépjárműroncs, alkatrész bejelentését és nyilvántartásba vételét.
Egyes források szerint 1946 február 26-án, más források szerint 1946 március 28.-án a Központ átalakult és új neve Magyar Országos Gépkocsi Üzem Rt (MOGÜRT). Alaptőke 7 milliárd adópengő.
A társaság az Európában maradt amerikai háborús készletekből is vásárolt járműveket.
A Mogürt égisze alatt a következő években szinte minden járműiparral kapcsolatos kereskedelmi és gyártó kapacitást egyesítenek, „kartellbe” szerveznek. (Mogürt-Fogaskerékgyár, Mogürt-Ford autókereskedés, Mogürt-Autótaxi, Mogürt-Urbach stb.)
A Mogürt motorkerékpár sportegyesülettel és első osztályú futballcsapattal is rendelkezett.
1949 februárjában (más forrás szerint 1948 augusztus 1-én) megalakult a MOGÜRT Magyar Autókereskedelmi Nemzeti Vállalat, mely átvette a korábbi Mogürt tevékenységét. Ezzel egy időben a korábban központosított tevékenységeket önálló nemzeti vállalatokba szervezték, s a Mogürt a nevében jelzett autó-, pontosabban gépjármű kereskedelemmel foglalkozott.
A Népgazdasági Tanács 68/1949 sz. június 28-i határozata alapján kiadott KKM 6803 sz. augusztus 26-én kelt alapítólevél 1950. október 5.-vel megalapítja a MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat-ot.
A következő évtizedek a vállalat legsikeresebb időszaka. A cég fő profiljává a gépjárművek és ezekhez kapcsolódó első beépítésre kerülő és pótalkatrészek export és importja vált.
1968 után - a Közúti Járműfejlesztési Program nyomán - az export ugrásszerüen megnőtt és vezetett a magyar járműipar akkori fejlődéséhez, nemzetközi elismertségéhez. (IKARUS - RÁBA - Csepel Autó)
A kereskedelmet sok esetben barter-megállapodások („kooperáció”) jellemezte, import árukért hasonló nagyságrendű és értékű magyar árú kivitelére került sor.
A magyar haszonjármű-ipar szoros kapcsolata a KGST országokkal, ezen belül a Szovjetunióval - mely a korábbi évtizedekben nagy előnyt, védett „belső” piacot jelentett - a nyolcvanas évek közepétől fékezően hatott a műszaki fejlesztésre, mivel az áruhiánnyal küszködő gazdaságok a mennyiség növelésében, a minőségnek az árban nem jelentkező hatásában voltak érdekeltek. A járműipari vállalatok műszaki megújulásra, hatékonyságuk javítására - kevés kivétellel - nem voltak képesek, s a kilencvenes évek elején beköszöntött piacnyitás után nem bírták a versenyt. Így sorban megszűntek, a Mogürt kiépített gazdasági kapcsolatai is fokozatosan erodálódtak.
A rendszerváltás után a vállalat, 1991-ben, államigazgatási irányítás alá került. A vállalatot már az 1986-os társasági törvény szerint újra részvénytársasággá alakítják át, ingatlanjainak nagyobb részét állami kézbe vették, azok átkerültek az Állami Vagyonügynökséghez. 1991. október 31-től a társaság neve: MOGÜRT Kereskedelmi Részvénytársaság. Profilja - külpiacokon folytatott gépjármű- és alkatrész-kereskedelem - megmarad, de fokozatosan csökken szerepe és ezzel együtt tevékenysége is.
1992-ben a részvénytársaság részvényeit privatizálták, azokat a társaság munkavállalói a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében vásárolták meg.
1994-ben átszervezés történt a társaságnál és önálló gazdasági társaságok jöttek létre az egyes kereskedelmi és vagyonhasznosító részlegekből. A társaságok egy része eladásra került, több társaság nem bizonyult életképesnek és megszünt. 2002-ben az egyik társaság újra egyesült a részvénytársasággal (beolvadás).
2006-ban az új társasági törvény megjelenése után a társaság nevébe is felvette zártkörű működési módját: MOGÜRT Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A társaság korábbi profiljából az alkatrész-kereskedelmet 1998-ig folytatta, megmaradt készleteit 2000-ben értékesítette. Azóta kizárólag saját tulajdonú ingatlanjainak hasznosításával, fejlesztésével foglalkozik.
